Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjti készület húsvétra

Közreadta Kollár Csaba, hétfő, 2018, február 12 - 12:16

Hamvazószerdán idén, február 14-én veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére, a húsvétra készülnek. Ferenc pápa ezt az időszakot „Isten népe húsvéthoz vezető útjának” nevezte, amikor „az ima, a böjt, az irgalmasság eszközeivel küzdünk a gonosz ellen. Az emberiségnek szüksége van az igazságosságra, a kiengesztelődésre, a békére. Ez csak akkor valósul meg, ha teljes szívünkkel visszatérünk Istenhez, aki mindezek forrása. Mindnyájunknak szükségünk van Isten megbocsátására. Lépjünk be a nagyböjti időszakba Istent imádó lelkülettel, testvéri szolidaritásban mindazokkal, akiket
napjainkban a leginkább sújt a mélyszegénység, az erőszakos konfliktusok csapása” – fogalmazott a Szentatya
Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg, vagy kis kereszt alakú hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja: Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel! Újabban így is figyelmeztethet: "Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!". A hamu
jelképezi az elmúlás.
Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt. Az idők során ez a szokás átalakult, majd XII. századtól az egyházi szertartás része lett, amelyet még 1091-ben rendelt el II. Orbán pápa.
Mivel a vasárnapokat az Egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.
A Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás
próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az Egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását.
http://uj.katolikus.hu/

hamvazkodás

Kategóriák 

Világegyház
© 2011 Római Katolikus Egyházközség, Jászfényszaru - Minden jog fenntartva