Ezen az ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. 

Elérkeztünk az egyházi év utolsó vasárnapjához, amelyet 1925 óta Krisztus Király Vasárnapjának hívunk. Azt gondolhatnánk, hogy igen régi lehet ez az elnevezés, és ma már nem időszerű, sőt érthetetlen, hogy Krisztust királynak nevezzük. Még időszerűtlenebbnek érezték ezt az ünnepet, amikor az 1925-ös szentév végén XI. Piusz pápa kihirdette. A szentév mottója ez volt: Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!

Hamvazószerdán idén, február 17-án veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére készülnek. Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg, vagy kis kereszt alakú hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” vagy: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”.

Ajánljuk mindenki figyelmébe a Nagyböjt idejére.

Hamvazószerdán idén, február 26-án veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére készülnek. Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg, vagy kis kereszt alakú hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” vagy: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”.

Adventtel kezdődik az új egyházi év, a karácsonyra való csendes előkészület ideje. Az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon köszönti a katolikus egyház KRISZTUS KIRÁLY ÜNNEPÉt.Krisztus királyságának liturgikus ünneplése viszonylag új keletű – XI. Piusz pápa rendelte el a megemlékezést 1925-ben. A gondolat maga azonban nagyon régi, az első keresztény közösségek idejére vezethető vissza. A filippiekhez írt levélben idézett himnusz a feltámadás révén dicsőségbe emelt Krisztus méltóságát a királykoronázás jellegzetes mozzanataival írja le.

Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgikatanárát kérdeztük a húsvétról – a készületről és az ünnepről –, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).

1. Milyen liturgikus színek jellemzik a nagyhetet s a húsvétot?

Virágvasárnappal megkezdődik a Nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül a feltámadásának ünnepére, húsvétra vezet el minket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.

Hamvazószerdán idén, február 14-én veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére, a húsvétra készülnek. Ferenc pápa ezt az időszakot „Isten népe húsvéthoz vezető útjának” nevezte, amikor „az ima, a böjt, az irgalmasság eszközeivel küzdünk a gonosz ellen. Az emberiségnek szüksége van az igazságosságra, a kiengesztelődésre, a békére. Ez csak akkor valósul meg, ha teljes szívünkkel visszatérünk Istenhez, aki mindezek forrása. Mindnyájunknak szükségünk van Isten megbocsátására.

Hamvazószerdán - idén március 1-jén - veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére készülnek. Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg, vagy kis kereszt alakú hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” vagy: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”.

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a katolikus egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia („epiphania Domini”, az „Úr megjelenése”) néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Adventtel kezdődik az új egyházi év, a karácsonyra való csendes előkészület ideje. Az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon /november 20-án/ köszönti a katolikus egyház Krisztus Király Ünnepét. Krisztus királyságának liturgikus ünneplése viszonylag új keletű – XI. Piusz pápa rendelte el a megemlékezést 1925-ben. A gondolat maga azonban nagyon régi, az első keresztény közösségek idejére vezethető vissza.

A Pápai Liturgikus Szertartások Hivatala november 7-én, hétfőn tette közzé a részben már ismert tényt, hogy a vatikáni Szent Péter-bazilika kivételével a világ összes templomában november 13-án, vasárnap zárják be az irgalmasság szent kapuit.

Az ünnep rövid története: