Több sajtóorgánum beszámolt arról, hogy templomunk erősen megdőlt keresztjének levéltelekor a kereszt alatti gömbben időkapszulát találtak. A fémhenger 1913-ban került az újáépült toronysisakba, azt követően, hogy 1912. augusztus 3-án a toronyba villám csapott, ami következtében a toronysisak teljesen megsemmisült. Az időkapszula a helyi viszonyokat bemutató dokumentum mellett korabeli fémpénzeket tartalmazott. A rendkívül érdekes iromány segítségével - melyet ezúton adunk közre honlapunkon - bepillanthatunk városunk 20. század eleji életébe.

Január 16-án délelőtt került vissza városunkba templom tornyáról december elején, restaurálás miatt eltávolított kereszt és gömb. Az ismét aranyszínben pompázó elemek bő egy hét alatt nyerték vissza egykori fényességüket. A munkáról Egri Hunor restaurátort kérdeztük, aki elmondta, a javítás megkezdéséhez fémtiszta felületet kellett nyerniük. Ezután okkersárga alapozó réteg került a felületre, melyre kötőanyagot (Mixton) vittek fel. Ebbe ecsettel dolgozták be a Ducaten Doppelgold 23,5 karátos aranyat. A folyamat dupla lakkréteg felvitelével zárult.

A Városközpont megújulása során jelentősen átalakul templomunk környezete is. Ennek részeként sor került a templom két oldalán található Szent Család és Szentháromság szobrok restaurálására, illetve utóbbi új helyet is kapott. Az áthelyezés során bukkant elő kis "időkapszulakét" ez a két tárgy a szobor talapzatából, ahol az elmúlt több mint száz évet töltötték.

A jászfényszarui templomtorony katasztrófája

Jászfényszaru város legrégebbi épülete a Mindenszentek tiszteletére felszentelt római katolikus templom. Az idők folyamán az épület újra és újra átépült, alapterülete növekedett. A templomtorony például 1768-ban készült barokk stílusban. A torony tetejére ekkor épült a díszes, szintén barokk stílusú faszerkezetes és fazsindellyel borított toronysisak.

Számos településen törekednek arra, hogy a temetőben a helytörténeti szempontból értékes síremlékeket védetté nyilvánítsák. Közelünkben, Jászalsószentgyörgyön Simon Károly lokálpatrióta kezdeményezésére 2008-ban különálló „sírkertet” hoztak létre, ahová áthelyezték azokat a földbe süllyedt sírkereszteket, amelyek vagy kialakításuk, vagy az elhunyt személy miatt megőrzésre érdemesnek találtak.

Templomunkban található egy különösen értékes kép, mely Szűz Máriát ábrázolja jobbján a kis Jézussal. Ennek a képnek igen érdekes története van. Ez a kép ugyanis a több mint 300 évvel ezelőtt könnyező varannói kegykép másolata. A varannói kegykép viszont szintén egy másolat, méghozzá a lengyelországi Kalwaria Zebrzydowska kegyképéről készült. A kalwariai pedig a szintén lengyel Myślenice városában található festményének másolata.

Mint a legtöbb magyar településen úgy Jászfényszarun is megtalálható az I. világháború áldozatainak tiszteletére állított emlékmű.  A városunkban található szobrot 1924. július 6-án avatták fel nagy ünnepség keretében a Templomkert északi végén. A Hősök szobrát két a korszakban keresett és neves szobrászművész készítette: Pongrácz D. Szigfrid és Vass Viktor.

A Templomkertben történő barangolásunkat tovább folytatva, most a Szentháromság oszlopot szeretném bemutatni. A XVII. századtól kezdve a legtöbb településen a pusztító pestistől való megszabadulás után felállították a római katolikus egyház egyik legfontosabb tételének a Szentháromságnak a szobrát. A tétel szerint: Egy Isten van, de az csodálatos módon három személy: Atya, Fiú (azaz Jézus Krisztus) és Szentlélek.

Városunk második legrégebb műemléke a Templomkertben a templom északi oldala mellett látható mészkőből faragott Szentcsalád szobor. A szobor egyedi művészi megjelenése miatt műemléki védettség alatt áll. A műalkotáshoz szorosan kapcsolódnak az 1700-as évek közepe táján Fényszarun jelentős, jómódú családként számon tartott redemptus Szalmások, kik közül többen az akkori község legmagasabb tisztségét a főbírói hivatalt töltötték be. Azonban a család rejtélyes módon még a XVIII. század végén eltűnik a település életéből, valószínűleg kihaltak.