Mint a legtöbb magyar településen úgy Jászfényszarun is megtalálható az I. világháború áldozatainak tiszteletére állított emlékmű.  A városunkban található szobrot 1924. július 6-án avatták fel nagy ünnepség keretében a Templomkert északi végén. A Hősök szobrát két a korszakban keresett és neves szobrászművész készítette: Pongrácz D. Szigfrid és Vass Viktor. A korabeli hatalmas infláció miatt azt is tudjuk, hogy a szobor költségeit nem koronában, hanem természetben fizették, így az 65 q búzába került.

Emlékművünk egyik alkotója Pongrácz D. Szigfrid a csehországi Brünnben született 1872-ben. A bécsi Iparművészeti Akadémián szobrászatot tanult. Majd 1894-ben Budapestre költözött és felvette a magyar állampolgárságot. (Ekkor magyarosította eredeti családnevét Popperről Pongráczra.) 1897 tavaszán a Műcsarnok kiállításán szerepelt először Vízözön című domborművével. Szobrai megtalálhatók voltak a budai királyi palotában, a budapesti Osztrák-Magyar Bank palotájában és a Corvin-áruházban is. A Tréfa című apró bronzszobra és az Elégia című nagy női aktja a Szépművészeti Múzeumban található. A művész több korabeli neves személyről mellszobrot is készített. (Például Tisza István miniszterelnökről és Pécsi Erzsi színművészről.) Margó Edével együtt alkotta meg az aradi Kossuth szobrot és 1914-ben a debreceni Kossuth szoborcsoportot, mely ma is látható művük. Köztéri alkotások mellett a szobrász több síremléket is készített.

Számunkra különösen érdekes Jászárokszállás hősi emlékműve, amit szintén Pongrácz alkotott 1924-ben, és hasonlít a Fényszarun látható emlékműre. Pongrácz D. Szigfrid 1929-ben hunyt el valószínűleg Budapesten.

A Hősök szobra másik alkotója Vass Viktor 1873-ban született Szombathelyen. Pongráczhoz hasonlóan a bécsi Iparművészeti Akadémián tanult szobrászatot. Ezután Tilgner Viktor mellett dolgozott hat évig. 1901-ben tért vissza Budapestre. 1909-től vett részt a Műcsarnok kiállításain. 1930-ban pedig műteremkiállítást rendezett emlékműveiből és síremlékeiből. A szobrász munkássága alatt érmeket is készített. Pályája során közel háromszáz művészi síremléket készített (Nagy részük a budapesti Kerepesi úti temetőben látható. Kiemelendő a Martinovics síremlék, Hauszmann Alajos építész síremléke, az Égerváry család és a Rémy család síremlékei.) A síremlékeken kívül számos köztéri emlékművet is készített. Így például nevéhez köthető a Fekvő nő korsóval, Bolyai János szobrai Budapesten és Pázmány Péter kőszobra a szegedi Dóm téren.

Vass munkásságának jelentős részletét adják az I. világháborús emlékművek, hiszen harminckét hősi szobrot készített, például Nagytétényben, vagy a budapesti Ludovika kertjében állóTiszti hősi emlékművet, de számunkra érdekesebb, hogy Pusztamonostor és Jászfelsőszentgyörgy emlékműve is a művész keze munkáját dicséri. Vass Viktor 1955-ben hunyt el, Budapesten.

A két szobrász számos helyen közösen dolgozott. Így Pongrácz és Vass közös munkája a szabadszállási I. világháborús emlékmű, mely 1922-ben készült. Magyarország egyik legszebb I. világháborús emlékművét is a szobrász páros készítette mely a jászberényi Lehel vezér téren látható és a csatakürtöt fúvó jász huszárt jeleníti meg.

A Fényszarun található emlékmű fő alakja a gyalogos katona, aki jobbra fordulva szomorú arccal lehajtott zászlót (talán az ezred zászlót) tart a kezében. Ez a mozdulat nyilvánvalóan az elesettségre és a gyászra utal. A katona ás a zászló mögött a hősiesség és a bátorság szimbólumaként egy babérfa leveles ága látható. A szobor katonaalakja szuronybojtos bajonette alapján valószínűleg őrmestert ábrázol. Az viszont bizonyos, hogy a Jászság területéről a budapesti 29. honvéd gyalogezredbe és a császári és királyi szolnoki 68. gyalogezredbe sorozták a férfiakat, így a fényszarui katonák is e két ezredbe kerülhettek. Az őrmester mögött magas fal áll, melynek tetején a koronás kiscímer látható. A címer alatti felirat után betűrendben az I. világháborúban elhunyt 186 katona neve szerepel a fal mindkét oldalán. Úgy tűnik azonban, hogy a neveket később pontosították, ezért a tervtől elérően az emlékmű hátoldalán a betűrendes felsorolás végére a „kimaradt” hősök neveit vésték föl, szintén betűrendben. Az I. világháborús emlékművet egykor kis halomra állították, és a szobrot szép fa kerítéssel kerítették körbe, de mára a kerítés nyomtalanul eltűnt, és a halom is jelentősen megsüllyedt. Sajnos a műkőből készült szobor állapota nem túl jó, jelentős felújításra szorul. Számos rongálás található rajta. Így a Szent Korona keresztjét valószínűleg még a II. világháborút követően törhették le, a talapzaton több repedés fut végig, a műkő mára pedig számos helyen letöredezett, sőt vandálok letörték a katona fülét is.

Feliratai:

”…NyugoSZnak ők a hős fiak
dúló csaták után…”

Az
1914-18. évi világháborúban elesett hős fiai emlékének Jászfényszaru nagy község közönsége
mcmxxiv

Farkas Kristóf Vince