Márton-napi „ludasságok”
A legenda szerint Szent Márton a római császár katonájaként egy hideg téli estén köpenyének felét odaadta egy nélkülözőnek. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Márton innentől kezdve Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Tudjuk azt is, hogy jó cselekedeteiért püspökké akarták szentelni. Ő azonban nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal óriási zajt csaptak, így árulva el Márton rejtekhelyét.
A ludakat az ókori rómaiak is tisztelték, hiszen egyszer megmentették a várost a galloktól. November 11-én, a téli évnegyed kezdőnapján a rómaiak Aesculapiust, az orvos-istent ünnepelték, s lúdlakomát rendeztek. Ilyenkor kóstolták meg az újbort is. A keresztény naptárban ez alapján kapott helyet a Márton-nap, és a libalakoma hagyománya is tovább élt. Több magyar szólás és közmondás is kapcsolódik e jeles naphoz: „A bornak Szent Márton a bírája" azt jelenti: az őszi időjárás dönti el, milyen minőségű lesz a hegy leve. Számos népi megfigyelés is kapcsolható e naphoz. Ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, ha borús, borongós telet hoz. Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bőrig áznak. Idén novemberben országszerte különféle „ludasságokat" rendeznek. Érdemes felkeresni Szent Márton szülőhelyét, a vasi megyeszékhelyet. A szombathelyi Szent Márton Látogatóközpontban több kiállítás is megtekinthető, de lehetőség nyílik éremverésre, viaszpecsét készítésére is.